Túlsúlyosnak lenni nem egy sétagalopp! Súlytöbblet esetén bizony sokszor a genetikai tényezőkre hivatkozunk, áthárítva a felelősséget önmagunkat nyugtatva. Sokan azt gondolják, ha már szüleink és nagyszüleink is ezzel a problémával küzdöttek, akkor nekünk is ez adatott, ezzel kell együtt élniünk.

Pedig a legtöbb esetben az elhízás hátterében a helytelen táplálkozás, folyadékbeviteli szokások, a mozgásszegény életmód áll, megelőzve a genetikai tényezőket. Nem mehetünk el amellett sem, hogy az elmúlt években jócskán átalakult a világ körülöttünk. A digitális forradalom hatására új szokások alakultak ki, mely alapjaiban rengette meg és változtatta meg az emberek evéshez való viszonyát, táplálkozási szokásait és élelmiszerbeszerzési lehetőségeit. A pandémia időszaka pedig sok esetben előhozta a stresszt, a hosszabb – emberi kapcsolatok nélküli – egyedüllétet, a családon belüli pszichikai terheket, melyek túlevést, bánatevést okozott. Sajnos világosan látszik, hogy ennek a “túlevéses” folyamatnak nem könnyű gátat szabni.

A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd. A gyermekkori elhízás ráadásul súlyos egészségügyi kockázatokkal jár, akár 30 %-al nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés náluk, mint azoknál, akiknél felnőttkorban jöttek fel plusz kilók. A túlsúlynak tehát komoly tétje van!

Az európai országok közül Magyarországot kiemelten érinti a túlsúly-probléma, mert a lakosság kétharmada a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába tartozik. A túlsúlyos emberekről pedig a többi ember legtöbbször úgy gondolja, hogy ’csak’ nem helyesen táplálkoznak vagy túl sokat esznek és lusták a rendszeres mozgáshoz. Az ehhez hasonló előítéletek pedig csak tovább nehezítik a túlsúlyosok életét, ezért nehezebben teszik meg az első lépéseket a súlycsökkentés felé. Az Elhízás Világnapjának hivatalos oldalán elérhetőek a hazánkra vonatkozó statisztikai adatok, ez alapján ha nem történik a drasztikus változás, 2025-re akár 369.000 túlsúlyos vagy elhízott gyermek lesz Magyarországon, a felnőtteknek pedig 24 %-a válhat elhízottá, mely 1 millió 866 ezer embert érint majd! A tanulmány készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy az elhízás kezelés nélkül számos betegségek – különböző szívbetegségek, cukorbetegség, májbetegség és a rák több típusa – kialakulásához vezethet.

Amennyiben az elhízás következtében már kialakult a cukorbetegség, az egészséges életmód és a rendszeres mozgás beindítja a fogyást, mely hozzájárulhat az életminőség javításához, valamint a betegség kordában tartásához. Ha azonban nem elég az ilyen jellegű odafigyelés, a túlsúlyos betegek terápiás kezelésre szorulnak az optimális anyagcsere-kontroll elérése érdekében.

Figyeljünk tehát oda magunkra! Hiszen a többletsúly elhízáshoz, és számos betegség kialakulásához vezethet. Még idejében érdemes “felvenni a kesztyűt” ellene, és nap mint nap lépéseket tenni azért, hogy a plusz kilók ne nehezítsék meg mindennapjainkat.

A legjobb és legcélravezetőbb, ha tudatosan információt gyűjtünk, így megismerjük, hogy tartsuk kézben saját egészségünket. Eközben ne feledkezzünk meg elindulni is az egészség felé vezető úton, mert csak akkor tudunk majd változtatni eddigi életmódunkon és rossz táplálkozási szokásainkon.

forrás: easo.org/world-obesity-day-europe-2023/

Share