A gyerekek elleni szexuális bántalmazás annyira elfogadhatatlannak tűnik egy egészséges felnőtt szemében, hogy olykor átlép azokon a jeleken, amelyek a szeme előtt vannak.
Mert annyira hihetetlen, annyira abszurd, annyira el nem fogadható, annyira rémisztő a gondolat maga, hogy gyermekünket bántalmazhatták, vagy a nevelésünk alatt lévő gyermek áldozattá vált. Olykor a családtól független személy, például egy pedagógus előbb „eszmél rá” arra, hogy valami borzasztó dolog történt a gyermekkel, mint a szülő. Távolabbról, érzelmileg kevésbé bevonódva talán hamarabb válik élessé a kép. Talán tárgyilagosabb a gyermek viselkedésének megítélése, mint közvetlen közelről, ahol a felismerést akár az is késleltetheti, hogy a szülő képtelen szembenézni az igazsággal. Ezért is fontos az őszinte, egymást támogató szülő-pedagógus kapcsolat, mert olyan bizalmat építhet ki, ahol fel lehet és fel is kell fedni oda-vissza az ilyen jellegű gyanút egymás előtt.
Természetesen a szülő is érzékeli a jeleket, leginkább azt, hogy a gyermek viselkedése valahogy” egyszer csak megváltozott. Ám ennek jelentőségét és az igazi okot egy ideig, egy sor más magyarázat elfedheti. Mert összeérhetnek a szálak, következhet be bántalmazás olyan időben és helyzetben is, amikor teljesen más miatt egyébként is nagyobb valószínűséggel billenhet ki a gyermek addigi élete és viselkedése. Például egy válás, költözés, vagy iskolakezdés (váltás) is kizökkentheti a gyermeket.
Ha ilyen nagy magatartási kilengéseket okozó esemény mellett következik be bántalmazás, akkor az egyértelműen nehezebben azonosítható, akár hosszú ideig tartó, elhúzódó, egy életre nyomokat hagyó sebeket okozhat. Éppen ezért, amikor egy család krízishelyzetbe kerül (válás, gyász, betegség, költözés, az egész család életére kiható egzisztenciális problémák, tartós munkanélküliség), bármilyen megterhelő, a szokottnál is fokozottabb figyelemmel kell kísérni a gyerekek életét, viselkedését.
Nincs más út: a szülőnek résen kell lenni, ha nem is lehet ott minden pillanatban gyermeke mellett, a gyermek a nap egy részében valódi, teljes, csak rá fókuszáló figyelmet kell, hogy kapjon. Mert akkor nem csak felületes szemlélői leszünk mindennapjainak, hanem jelen vagyunk benne, együtt rezdülünk a gyerekkel – és mindenkinél előbb ébredhetünk rá, ha veszély fenyegeti a gyereket, vagy ha felügyeletünkön kívüli időben, térben történt vele valami rossz.
Ez a közelség, ez a gyermekre irányuló fókusz azt a bizalmat is felépítheti szülő-gyerek között, amelyben a kicsinek esélye van őszintén megnyílni. Kifelé kommunikálni a vele történteket, amiről meglehet azt se tudja, hogy mi az konkrétan, de nyilvánvalóan más és zavarba ejtő ahhoz képest, mint ami vele egészséges helyzetben a szülői otthonban vagy az óvodában, iskolában történik.
Nem feltétlenül ad pánikra okot, de mindenképp további figyelmet és a háttér teljes feltárását, tisztázását igényli, ha a gyermek viselkedése megváltozik. Ezeknek a jeleknek egy része az egészen kicsi kortól akár kamaszkorig is megnyilvánulhat. És egy valami minden bántalmazott gyermekre igaz, korosztálytól függetlenül – az esetek jelentős hányadában nem beszél, nem tud nyíltan beszélni a bántalmazásról. Egy gyermek magától a legritkább esetben rukkol elő a teljes történettel.
Széles a szórás a korosztályok érintettségére vonatkozóan, de a statisztikák szerint a lányok 13-14, a fiúk olyan 7 éves koruk környékén válnak jellemzően áldozattá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy óvodáskorú kislány vagy fiú ne lehetne potenciális áldozat. Minden gyermek kerülhet veszélyes helyzetbe, közegbe, a legerősebb szülői védelem alatt is előállhat olyan szituáció, amikor valaki visszaél a gyermek bizalmával.
Érdemes tehát nagyon figyelni az alábbi tüneteket, mert beszédes, ha a gyermeknél:
- alvászavarok lépnek fel
- ha korábban jól evett, de most egyáltalán nem akar enni, vagy éppen falás rohamai lesznek
- ha agresszívvé válik
- ha beszédzavarok jelentkeznek
- esetleg magába fordul, magányossá válik, nem akar senkit a szobájába engedni
- ha szobatiszta volt, de újra bepisil, illetve a széklet tartásával is gondok lehetnek
- ha visszaesik a teljesítménye az iskolában
- ha szexuális tartalmú játékokat kezd játszani, esetleg abba bevonja társait
- ha szexuális töltetű rajzokkal áll elő
- ha olyan szavakat ismer, amiket koránál, érettségénél fogva nem ismerhet
- ha hirtelen szégyenlőssé válik, takargatja magát
- ha minden addig természetes érintést elutasít
- ha nem akar valakivel egyedül maradni és hevesen reagál arra, ha mégis ragaszkodnánk ahhoz
- tisztaságmániás lesz, mintha valamit le akarna mosni magáról
- szélsőségesen elhanyagolja a tisztálkodást
Későbbi életkorban, kiskamasz, kamaszkorban kiegészülhet mindez a következő tünetekkel:
- szélsőségesen arrogánssá válik vagy ellenkezőleg, teljesen elveszíti az addig rá jellemző harciasságát
- ha „falcolni” kezd, vagdossa, karcolgatja magát, vagy más egyéb módon kárt tesz magában
- inni vagy drogozni kezd
- ha eltaszítja magától a barátait
- ha alaktalan, a testét eltakaró ruhákat kezd el viselni
- ha szinte maszkszerű, az arcát eltorzítva sminkel és az addig nem volt jellemző rá
- ha depressziós tüneteket mutat
- ha minden addigi motiváció eltűnik belőle
- ha addigi céljait váratlanul feladja, nem akar továbbtanulni
- ha minden önbecsülés, önbizalom eltűnik belőle
- ha azt látjuk, hogy folyton „menekül” előlünk, önmaga, a világ elöl…..akkor kapjunk észbe.
Természetesen a felsorolt tünetek nem fedik le teljes körűen a gyerekek által produkált reakciókat, vagy nem jelentkezik mindegyik. Esetleg halkabbak a jelek, nem olyan ordítóak, hogy azonnal megszólaljon a vészcsengő. Ám azt érdemes észrevenni, ha VÁRATLANUL, minden ésszerű okot nélkülözve változik a gyerek viselkedése szélsőségesen, mert akkor minden bizonnyal történt valami. Lehet, hogy nem az, amitől a legjobban féltjük őt, de valami olyan, ami szélsőséges változást okozott és az legen bármi, tudnunk kell róla. Csak úgy segíthetünk.
—————————————————————
“A gyermek nem játék!” – Gyermekvédelmi konferencia
A Mindennapok Női Szemmel Egyesület (Nőiszem) a Szent István Intézet szakmai együttműködésével közösen rendezi meg „A gyermek nem játék!” – Gyermekvédelmi konferenciát 2022. január 26-án.
A közvetítés ÉLŐBEN, itt lesz követhető 10.00-12.00 óra között –> https://noiszem.hu/a-gyermek-nem-jatek/
A Mindennapok Női Szemmel Egyesület, mint a magyar lányok, asszonyok, édesanyák és nagymamák érdekeit képviselő civil szervezet – partnerségben a gyermekvédelmi témákkal keresztény társadalmi tanítások tükrében foglalkozó Szent István Intézettel a gyermekek jövőjét alapjaiban érintő, a felnövekvő generációk szexuális nevelését befolyásolni szándékozó új jelenségekről nyilvános eszmecserét szervez. A konferencia célja, erőteljes figyelemfelhívás a gyermekekre leselkedő veszélyekre, valamint szakmai kiállás amellett, hogy a gyermekek sosem lehetnek célpontjai semmiféle ideologikus társadalmi átalakítási kísérletnek és intézményi nevelésük sem mehet szembe a szülők nevelési elveivel.
Az eseményt élőben, online országosan közvetíti a Nőiszem annak érdekében, hogy minél több ember figyelmét felhívja a témára.
“A gyermek nem játék” – Gyermekvédelmi konferencia
2022. január 26. (szerda) 10:00 – 12:00
A közvetítés ÉLŐBEN, itt lesz követhető–> https://noiszem.hu/a-gyermek-nem-jatek/
