A legjobb és a legrosszabb, ami egy mesével történhet, hogy rajzfilm készül belőle. Berg Judit Lengemesék című könyvével ezúttal a legjobb dolog történt. Az írónő meséje új életszakaszba lépett azzal, hogy az egész estés rajzfilm pompás köntösét magára öltötte. Mi pedig örülhetünk a magyar mesék életkedvének − lám, van élet a Szaffin és a Vukon túl.
A Lengemesék a Nádtenger őrzőiről szól. Füttyös Vilkó a lengék népéhez tartozó, nyughatatlan kisfiú, aki az anyukájával él. A lengéknek sok örömük van, de fontos, önként vállalt feladatuk az állatok és növények védelmezése a kis, piros bőrű, lomha harácsoktól, akik a tó túloldalán élnek – az ellenük való harcban tűnt el a kisfiú apukája. A nádast meg kell őrizni, de a lenge gyerek ebben nem vehet részt, mert haja nem barnul be, vagyis még éretlennek számít erre a feladatra.
Vilkó a mesélő, bár ez a félig-meddig narráció nem a rajzfilmes történetmesélés legfifikásabb módja. De a legfontosabb az, hogy az óvodás és kisiskolás korosztály, a célközönség el tudjon igazodni a mese világában. A film első perceiben kicsit aggódtam is, hogy a lengék világa hihető és igaz lesz-e, vagy az események képeskönyv-szerűen peregnek majd előttünk.
Még ha olykor külön-külön érezzük is a Tavasz a nádtengeren és a Nádtengeri nyár című könyvek egyes kalandjainak ízeit, nem lesz nehéz belefeledkezni a történetbe. Ebben a látványnak nagy szerepe van: Timkó Bíbor rajzai életre kelnek − nem is értem, hogy lehet a lenge gyerekeknek ilyen kedves és kifejező az arca? Túl azon, hogy a zene nagyon el lett találva, külön hálás vagyok, hogy nincs dalszöveg, amely őrületbe kergetné szegény szülőt.
A történet akkor lendül be, amikor a harácsok elsöprő támadásra készülnek és Vilkó átszökik a harács faluba, hogy megtalálja barátját, Táltost, aki még korábban, ebihalként sérül meg egy rablótámadásban. Ő az a béka, aki magányosan nőtt fel, mert sérülten nem mehetett vissza társai közé. A film egyik legszebb jelenete, amikor Táltos rájön, hogy egyik lába csonka lesz. Teljesen kétségbeesik, de barátja megvigasztalja. Még egy békának sem kell tökéletesnek lenni, noha az elvárás a Nádtengeren is él. És igen, lesznek csúfolódók is!
Más, a célkorosztály számára fontos kérdéseket is felvet a film. Hogy lehet, hogy Vilkó találmánya az ellenség kezében fegyverré válik? Hogy lehet, hogy a szabály áthágása a közösség javára válik? Milyen büntetés, illetve jutalom jár a szabályszegőknek? Mi történjen a legyőzöttekkel?
A lengék nem filozofálnak, de válaszok így is vannak. A sérült békának van helye, de meg kell tanulnia így élni. A tudást rosszra is lehet használni – ezen kár lenne sopánkodni. A szabályok biztonságot adnak, de néha akadályozzák a biztonságunkat: Vilkó tehát nem kap büntetést, hanem ésszerű keretek között jutalmat.
A Lengemesék a változás meséje. A lengék könnyedén jönnek-mennek a nádasban. Nem esnek kétségbe. Egyik problémára sem gerjednek rá túlságosan, mert ők így élnek, ilyen lazán. Csak egy dologhoz ragaszkodnak mereven: a nádashoz. És nekik ez működik!
Evarek
Képek forrása: est.hu
