A féltékenység, a birtoklás arcai. „Az enyém vagy.” „A tiéd vagyok.” Klasszikusnak számító mondatok egy párkapcsolatban. De mi is valójában az enyém? A pulcsim, a táskám, a szemüvegem. Megvásárolom, használom, birtoklom, majd lecserélem őket. Hasonlóképpen megvásárolható a szerelem? Tárgyként használhatunk más embereket? Ha nem működik a párkapcsolat, akár egy tönkrement telefont, dobjuk el azonnal, és keressünk mást? Lehet-e birtokolni a szerelmünket úgy, ahogyan egy cipőt?
Habár a birtoklási vágynak és a féltékenységnek több szintje létezik, valamelyik fokozatot már bizonyára mindenki megtapasztalt belőle. „Miért a barátaiddal mész a meccsre ahelyett, hogy velem töltenéd a szombatot?” „Ki volt az a fickó, akivel az előbb beszélgettél?” „Megint hallottam, hogy egy nő hívott, ki az a csaj?” „Egy asszonynak otthon van a helye, az ő feladata a férje, a gyerekei és a háztartás. Nem mehetsz vissza dolgozni.”
A birtoklási vágy és a féltékenység számtalan jele megmutatkozhat egy párkapcsolatban. Elolvassa az sms-eidet, és belenéz a levelezésedbe. Azt vadássza, ki lájkolja a képeidet, vagy ki kommenttel hozzájuk túl szépeket. Ha nem vele vagy, duzzog és hisztizik, vagy a házisárkányt szerepét játssza. Rád telefonál, hol vagy, mit csinálsz, és főleg hogy kivel. Ellenőrizget és számon kér. Elmarja a barátokat, főleg a férfiakat, de sokszor a barátnőidre is féltékeny, nemcsak a pasikra. Társaságban vadássza az ellenkező nemű konkurenciát. Téged tesz felelőssé mindenért, és bűntudatot ébreszt benned. Erőszakos és lelki (sajnos sokszor akár testi) terrorban tart, vagy lágyan manipulál, hogy szinte észre sem veszed.
Hallottam olyan beteges féltékenységről, hogy a feleség az összes magazinból előbb kivágta a nők, főleg a szexisek képeit, és a férj csak ezután lapozhatta át őket. Ez legalább annyira extrém, mint hogy két hetes némasággal büntette a párját azért, mert az rá mert valakire pillantani az utcán, vagy letépte az ágya fölötti posztert, aki ugyan a kedvenc énekesnője volt, de pechére túl jó csaj. Nálam ezek egyenként is kivernék a biztosítékot, nemhogy így együttvéve.
Ezek eléggé nyílt és egyértelmű jelek. De vannak a szelíd manipulátorok, és ezzel a típussal nekem is volt „szerencsém” együtt élni. Őket nehezebb felismerni, épp ezért nehezebb is kezelni. Akinél észre se veszed, hogy a birtokává váltál, csak azután látod tisztán a helyzetet, mikor már sikerült belőle kikecmeregned. Aki birtokol, az el tudja érni nálad azt, hogy te magad ne akarjál már elvágyódni mellőle, elhiteti veled, hogy ő számodra az egyetlen alternatíva. Aki azzal fenyeget, hogy más férfit úgysem találnál az életben, és egyedül meg sem állnál a saját lábadon. Tehát nélküle egy nagy SENKI vagy.
A birtoklás oka a bizonytalanság, aki féltékeny, annak az önbizalma a béka feneke alatt van. Benne is van a szóban, hogy „fél”, de ezt a félelmet leplezi, méghozzá sokszor a másik ember megfélemlítésével. Ok lehet még, hogy az ilyen ember fejében más kép él a párjáról, mint amilyen az valójában. Nem őt magát szereti, hanem azt a valakit, akinek elképzeli. Olyanná akarja formálni, gondoljunk csak a Pygmalion-történetre.
Szerencsére sokaknak sikerül lezárni az ilyen birtokló és féltékeny kapcsolatot, de sajnos sokan mások (meghunyászkodásból, megszokásból, ki tudja miért is) életük végéig benne ragadnak. Márpedig én, saját tapasztalatokkal a hátam mögött azt mondom nektek, hogy ilyenkor nincs más megoldás, mint a lezárás. Kilépni azonnal, amint felismertük a helyzetet. Sokan félnek a jövő bizonytalanságától, de mivel a jelen helyzet egyértelműen rossz, a változtatás után legalább megvan az esélye annak, hogy ennél talán jobb lesz. Jobb is lesz nélküle, mint beleragadva ebbe a vacakba.
Ami nem megoldás, az a titkolózás. Őszinte és nyílt kommunikáció szükséges a párunkkal. Amelyik kapcsolatban megjelenni a fél-elem, ott megszűnik a szer-elem…
Nem zárható be egy ember kalitkába! Minél szorosabb pórázon akar valaki tartani, annál nagyobb vágy él majd benned, hogy kiszabadulj a szorításából.
Szerintem úgy tarthatjuk meg a másikat, ha kellőképpen el is engedjük. Tudjuk, a tiltott gyümölcs mindig édesebb. És ha nincs semmi sem tiltva?
Ősi szlogen: Élni és élni hagyni! Fel kell ismerni, hogy hiába van meg a párkapcsolatban a „mi” életérzés, attól még megmaradhat benne a két szuverén, önálló lény. A „szabadság, szerelem” eszméje nem valami illuzórikus maszlag, hanem igenis megvalósítható.
Réka, Réka útja