Szombaton rendezték Balatonfüreden a 192. Anna-bált. A patinás rendezvény középpontjában ezúttal is a bál szépének megválasztása állt, amely az egykori Horváth-lány tiszteletére rendezett Anna-napi mulatság emlékét őrzi. 1825-ben itt ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernő hadnaggyal, a majdani aradi tizenhárom vértanú egyikével. A 2017-es Anna-bál királynője Barna Dorina, 18 éves füredi lány lett. A mulatság és a másnap délelőtti rituális városi kocsikázás fáradalmai után a bál szépével kávéztunk.
Milyen volt a reggeli eszmélés?
Nagyon érdekes! Különösen azért, mert két éve már elkísértem a szüleimet a bálra, akik rendszeres résztvevői az eseménynek. Akkor tizenhat éves voltam és nem is álmodtam arról, hogy a legszebb lányok közé kerülhetek, de első udvarhölgynek választottak. Ezek után idén végképp nem számítottam arra, hogy bekerülök a legszebbek közé, még az is megfordult a fejemben, hogy a kis Herendi szívet nem teszem a nyakamba, de udvariatlanságnak éreztem volna. Őszintén meglepett, hogy a legszebbnek ítélt tizenöt lány közé kerültem a közönségszavazatok alapján, és még inkább, hogy a zsűri nekem ítélte a bálkirálynői címet.
Igazi királykisasszony ruhád volt. Honnan, hogyan választottad?
Nagyon sok szép elsőbálozó lány volt, csodálatos fehér ruhakölteményekben. Én tudatosan nem fehérben érkeztem, hisz már két éve jártam a bálban, nem voltam első bálozó. Egy bézses, ekrü színű ruhát választottunk anyukámmal. Ugyanabból a ruhaszalonból kölcsönöztük, mint két éve – nagyon bevált! Három ruhát próbáltam, és ez volt az igazi.
Taroltak a füredi lányok idén: mindkét udvarhölgyed idevalósi…
Igen, sőt az a vicces helyzet állt elő, hogy mindhárman bölcsis korunk óta ismerjük egymást, a szüleink is jó barátságban vannak, nevettek is azon, hogy nem gondolták volna az ovis farsangon, ahol hercegnőnek öltözve fotóztak minket, hogy néhány évvel később az Anna-báli ceremónián látnak majd viszont hasonló ruhákban. A füredi lányoknak egyébként tényleg nagy vágyuk eljutni erre a bálra, hiszen a szüleik pici koruktól lesétálnak velük megnézni a bevonulást, ahol ámulva nézik a szebbnél-szebb ruhákat. Persze, hogy szeretnének egyszer ők is itt vonulni. Nekem is van egy kilenc éves húgom, ő is ugyanígy van ezzel, mint egykor én.
A kortársaid nem érzik porosnak vagy mesterkéltnek ezt az eseményt?
Vannak olyanok, akiknek a személyiségéhez nem áll közel egy ilyen bál, voltak is olyanok, akik visszautasították a meghívást, de azért a lányok többségét érdekli egy ilyen különleges, elegáns alkalom.
Te mennyire tudtál oldott lenni tegnap este?
Tűsarkú cipőben, egy ilyen hatalmas ruhában, amiben nehezen kapni levegőt és komoly koncentrációt igényel minden mozdulat, nem annyira egyszerű fesztelenül viselkedni, de olyan társasággal érkeztem, akik feledtették ezeket a kellemetlenségeket, úgyhogy összességében nagyon jól éreztem magam.
Kislányként milyen női mesehősöket szerettél?
Fú, én minden hercegnőért és királykisasszonyért odavoltam, rengeteg babám volt, amiket szebbnél-szebb báli ruhákba öltöztettem, úgyhogy megvoltak a gyermekkori előzmények…
A női hivatás fontos része az anyaság. Te hogyan képzeled a jövődet e tekintetben?
Két testvérem van, egy öcsém és egy húgom, ikrek. Látom édesanyámon, hogy egy nagycsaládot terelgetni nem egyszerű feladat, de az biztos, hogy az egyetem elvégzése után szeretnék legalább két gyermeket, mert fontos a testvérség. A saját személyiségfejlődésem szempontjából is nagyon jó, hogy megszülettek a kicsik. Ráadásul nagyon szeretek sütni, és így legalább mindig van kinek, lelkesen eszik a tortákat, süteményeket, amiket készítek.
Hol tanulsz jelenleg?
Veszprémben, a Lovassy Gimnáziumban. Matematika tagozatra járok, kitűnő tanuló vagyok, jövőre érettségizek. Nagyon szeretem az iskolámat, már-már baráti kapcsolatok fűznek a tanáraimhoz, a matematikáért pedig rajongok. Érettségi után Milánóban szeretném folytatni a tanulmányaimat, gazdasági pályára készülök.
Miért épp Milánó?
Sokáig Anglia volt a nagy álom, aztán tavaly nyáron öt hetet voltam Oxfordban, de ez az éghajlat nem az én világom. Minden itthoni barátom strandolt a Balatonon vagy a tengernél nyaralt, én meg ott dideregtem három pulóverben a kollégiumi szobában, miközben kint esett az eső. Balatoni lány vagyok, ez nem nekem való. Olaszországgal viszont egészen más a helyzet…
Melyik a legkedvesebb füredi zugod?
Az én örök szerelmem a Blaha Lujza utca. Mediterrán hangulata van, a történelem tapintható a falai között. És persze ott a Kredenc Bisztró is, ahová télen-nyáron nagyszerű beülni, meginni egy pohár bort és beszélgetni egy sajttál mellett. Szeretem Füredet, a vizes vébé is hatalmas lehetőség volt nekünk, magyaroknak és a városunknak is. Milánóban járva számtalan náció tagjával találkoztam, sokaknak meséltem a világbajnokságról is, mutattam képeket és ámultak-bámultak, sok pozitív visszajelzés érkezett, büszkék lehetünk!
Mik a terveid a nyár hátralevő részére?
Az igazság az, hogy egész mostanáig szinte nem is voltam itthon, a bál előtt érkeztem haza, jó egy kicsit megpihenni, aztán augusztusban hangolódni kellene az iskolára, közeleg az érettségi, előveszem a könyveimet. De még előttem áll egy nyaralás a szüleimmel is, szeretünk mindent a legutolsó pillanatra hagyni, úgyhogy ez még alakul.
A szépségipar dübörög: a műszempilla, műköröm, tetoválás és hosszabbított haj ma már „népviselet”. Te hogy állsz ezekkel?
Nagyon mértékletesen élek velük, egy gél lakk a körmömön praktikus és jól ápolttá tesz, növeli az önbizalmamat, de nekem már egy műszempilla például sok. A mértékletességet követem és tartózkodom a művi megoldásoktól.
Voltak, vannak gátlásaid?
Hatodik-hetedikes korban, mikor a nőiesség még csak alakulgat, mindenkiben vannak gátlások. Én is így voltam ezzel. Aztán gimnáziumra megkomolyodtam, kialakult a személyiségem, saját stílusom, magabiztosabb lettem.
Hogyan reagálsz, ha valaki utánad füttyent az utcán?
Mindaddig, amíg kulturált keretek között marad egy ilyen tetszésnyilvánítás, és nincs benne semmi rossz, az ember mosolyog és szerintem növeli az önbizalmat, jólesik a nőknek.
Milyen kötelességeid fakadnak a bálkirálynői státuszból?
Meglepően sok dolgom lesz: interjúk, tévéműsorok sora vár rám. Érdekes lesz, élvezem a szereplést, központi személyiség vagyok, szeretek szervezni, nemrég az osztályomat vittem el Strasbourgba, az Európai Parlamentbe. Lételemem a nyüzsgés!
Van valami hobbid?
Nagyon szeretek zongorázni, kilenc éve játszom. Sokan abbahagyták a zenét gimi mellett, de én rászánom a heti egy órát a zeneiskolában, otthon meg két matekpélda között kifejezetten jól esik leülnöm a zongora mellé.
Hogyan tartod karban magad?
Édesszájú vagyok, de igyekszem figyelni az étkezésemre és minden nap járok edzésre, általában Power Plate-en edzek, mert mindig időhiányban szenvedek, így pedig napi fél óra alatt letudom a testedzést. Van fontosabb dolgom is, mint napi másfél órát edzőteremben tölteni.
Mi a kedvenc ruhadarabod?
Az nálam kétnaponta változik, mindig a legújabbakat szeretem. Anyukámmal együtt szenvedélyes vásárlók vagyunk, ha Pestre megyünk, apukám nem is jön velünk. Nagyon szeretem az élénk színeket, a fekete távol áll tőlem.
Mely férfi-tulajdonság a legfontosabb számodra?
Az udvariasság. Ez mindennek az alapja, ezt vágyjuk mi, lányok mindannyian. Jó lenne, ha nem veszne ki ez az érték!
Az Anna-bál szépeként mit üzennél a hozzád hasonló, fiatal lányoknak?
Nagyon sok olyan impulzus ér bennünket, az Instagramtól a Facebookon keresztül a magazinokon és filmeken át, hogy a nők tökéletesek. Az élet azonban sokkal színesebb és érdekesebb annál, hogy csak a tökéletes külsőért küzdjünk. Muszáj egyensúlyra törekedni és megpróbálni jól érezni magunkat a bőrünkben.
Lotte
