noiszem_logo_rgb

A Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (november 25.) alkalmából szervezett a Nőiszem – Mindennapok Női Szemmel Egyesület online előadást, ahol Király Nóra miniszteri megbízott tette fel a bántalmazott nőket leginkább érintő kérdéseket Tari Annamária szakpszichológusnak.

Közel 1000-en regisztráltak a 2023. november 27-én, este 18 órától kezdődő élő, online eseményre, mely azt is mutatja, mekkora érdeklődés van e téma iránt. A beszélgetés legfontosabb tanulsága: a nők elleni erőszak száma akkor fog lecsökkeni igazán, ha mi, édesanyák úgy neveljük lány gyermekeinket, hogy legyenek erősek, önbizalommal teliek és határozottan utasítsanak el már kiskorban minden egyes testi-, lelki bántást.

Király Nóra felvezetőjében megosztotta, hogy 5 gyermekes édesanyaként maga is úgy gondolja, fontos ezzel a témával foglalkozni, valamint a megelőzésről is egyre több információval rendelkezni.

Tari Annamária a beszélgetés első felében bemutatta a téma hazai hátterét – szerinte az utóbbi években erősődött az agresszió, az erőszak ma minden ötödik nőt érint itthon, s az is elgondolkodtató, hogy az elkövetők több mint fele közeli férfi családtag. A bántalmazott nők veszélyeztető élethelyzetben élnek, s a leginkább elszomorító, hogy sokan nem is tudnak róla, hogy kényszerítő erejű párkapcsolatban élnek, lelkileg, érzelmileg pszichésen fogva tartva. Sok nő azért nem érzi ezt, mert nem annyira aktív, külső agresszív, inkább passzív, folyamatos leértékeléssel párosul ez a hatás.

“A legfontosabb, hogy valaki ezt felismerje.”

Pszichoanalitikusként úgy látom, hogy aki benne marad egy kapcsolatban, kielégíti a bántalmazó érzelmi szükségeleteit, mert tudattalanul egy szeretetremáéltóségi törekvés működik benne. Ennek a hátterében az áll, hogy a belső meggyőződés alacsony önértékeléésel párosul – én ezt érdemlem, nekem ez az életem! A legtöbb családban bántalamzott nő 10-14 éves koráig úgy gondolta, mindenki így él, ez van máshol is., ezért ragad benne ebbe az élethelyzetbe a tudattalan érzelmi reakciók miatt ebbe az élethelyzetbe, és lesz árnyéka önmagának, és nem meri kinyilvánítani érzelmi szükségeleteit, vágyait. Kívülről, szabad pozícióból könnyűnek okosnak lenni, pedig aki benne folyamatosan kezdi elveszíteni az önrerőt, hogy ebből kitörjön – fejtette ki Annamária.

Király Nóra azzal kapcsolatban is kérdezte a szakértőt, hogy “Mi a határvonal? Hogyan lehet a manipulátort, és reakcióit felismerni?”

Annamária felvázolta a három fő bántalmazói személyiségtípust:

  1. alacsony differenciált személysiégtípus, rosszul megélt érzelmekkel, aki minden közeledésre üt
  2. robbanás előtti kuktafazék típus pattanásig feszült indulatokkal, haragszik az egész világra, külső sérelmeit otthon vezeti le
  3. többdiplomás magasan képzett nárcisztikus típus, borderline, nagy manipulátor, fenntart magának egy színpadot, a külső szemlélő alig veszi észre, otthon egy másik arcát mutatja, az agresszió finom eszközeit használva

Arra kérdésre, hogy mikor érdemes rendőrségi feljelentést tenni – mert a tapasztalatok szerint a bántalmazást nehéz bizonyítani – , a szakember azt a választ adta, hogy a legtöbb nőnél sajnos a magával hozott családi minta(norma) szerint mivel pl. két pofon belefér egy kapcsolatba, nehéz azt mondani, fordoljon rögtön a hatóságokhoz, teljesen váltson életminőséget, pedig életveszélyes határokig is elmehet egy ilyen kapcsolat. Az, hogy meddig tűr egy bántalmazott nő, a korai családi mintáktól normáktól is függ. Az egy hosszú folyamat, mire hinni kezd magában, hogy van méltósága, önbecsülése , és nem elfogadható, hogy valaki megüsse, bántalmazza, szidalmazza.

A bántalmazó kapcsolatokból nehezen lépnek ki a nők, mert pl. két verés között általában egy nyugodtabb, felszabadultabb időszak következik, ez be tudja “húzni” a nőt egy játszmasorozatba, amikor két agresszív attack között normálisan viselkedik vele az agresszor, akit meg is sajnál, hogy “szegény, pedig milyen jó ember lenne….” – ilyenkor egy nő érzelmi átalakító hadműveletben van tudattalanul, az agresszort próbálja emberméretűve formázni. Amikor ez a sajnálat beindul, akkor tud a nő dominanciához jutni, de ez csapda – osztotta meg Annamária.

Egy nárcisztikus kapcsolatból amikor menekülni kell…

Tari Annamária szerint, hogy mikor kell menekülni, és hol van ennek a határa, erre személyiség-, karakter típusonként, családi normánként és hozott mintánként eltérő a válasz: belefér egy pofon vagy sem, megaláz vagyegyszer sem alázhat meg… általánosan elmondható, hogy minden nőben van egy pici vészcsengő, ami csilingel, csak nem szabad elnémítani, hanem arra pici csengőre mindig hallgatni kell, mert az a realitás, hogy változtatni kell.

A nőket érő munkahelyi zaklatás, bántalmazó hangnem

Bizonyos tünetegyütteseket észre kell venni a tiszta helyzet érdekében. Ilyenkor legyen annyi bátorságunk kimondani: – Nagyon kérem, ezeket mellőzzük! – javasolta Annamária. A sorozatos bántalmazás elviselése, mindig felveti a belső kérdést, hogy “Szerethető vagyok – e?” Erre a sorozatos bántalmazásokkal az a válasz jön: – Nem vagy az, ezzel az önbecsülés meginog, az önbizalom drasztikusan lecsökken.

A megfélemlített, bántalmazott nők számára elsőként a legnagyobb segítség, egy megértő barátnő, aki nem kezd azonnal “tanács-hegyket” ontani, hanem azt tartja szem előtt, hogy mire van a másiknak szüksége, és finom nyitva meg – “Boldogtalannak látlak…, A múlkor feltűnt mikor nálatok voltam, hogy…”

“Áldozattípus” kisgyermekkorban

A kigyermekek fejében lévő gondolkodási sémát meg lehet változtatni, hogy harciasabb legyen, megvédve önmagát, erre a szülők “áldása” szükséges, a pszichodramatikus módszer sokat segít ebben, mert meg tudja nyitni a gyermek lelkét – osztotta meg Tari Annamária.

A bántalmazások számának drasztikus csökkenése érdekében a szakember szerint elméleti szempontból edukációra van szükség, hogy a nők tudjanak olyan szakirodalmat olvasni, ami nem kioktató számukra, hanem megérteti velük, hogy mire kell figyelniük. A gyakorlatban pedig több védett ház, bíró, igazságügyi szakértő kellene, aki a családjog mellett a pszichológia területén is képzett. Valamint több szociális munkásra lenne szükség a gyors segítségnyújtás és hatékonyság érdekében – olyan szakemberekre, akik nem futószalagon foglalkoznak a bántalmazottakkal, hanem tényleg odafigyelnek rájuk – foglalta össze előrevevítő gondolatait Tari Annamária.

A Nőiszem tisztában van vele, hogy nem könnyű ezen érzékeny téma kapcsán segítő kezet nyújtani, mégis mélyen hiszünk abban, hogy összefogással a nők elleni erőszak területén is tudunk majd eredményeket elérni.

Share