Az UNESCO kezdeményezésére 1996 óta november 16-án ünnepeljük a tolerancia nemzetközi napját. A jeles nap legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet az intolerancia veszélyeire és az erőszakmentességre, különösen a mindennapokban. De miként lehetünk megértőbbek és türelmesebbek saját nehézségeink iránt, illetve hogyan nyújthatunk érzelmi támogatást a családi és baráti körben?
A tolerancia azt jelenti: hajlandóak vagyunk elfogadni az olyan viselkedéseket és véleményeket, amelyek különböznek sajátjainktól, még akkor is, ha nem értünk velük egyet. Van, akinek ez természetes, de be kell látnunk, sokszor ez egyáltalán nem egyszerű feladat, sőt, néha kifejezetten nagy kihívás elé állít bennünket. Miközben a sokadik elvárásnak is igyekszünk megfelelni, bizony jóval könnyebb azt feltételezni, hogy a másik tudja rosszul… Nyitottnak lenni a másik nézőpontjának megismerésére és elfogadására, ahhoz nagymértékű empátia, idő, energia és elszántság szükséges.
Azt, hogy egy stresszes, kihívást jelentő helyzetet hogyan kezelünk, számos dolog befolyásolja: nem csak a lelki megterhelés mértéke és előzetes tapasztalataink számítanak, hanem aktuális fizikai és mentális állapotunk is. Megérzéseink, gondolataink és testi érzéseink kölcsönösen hatnak egymásra. A megértésre irányuló törekvés és az őszinte kommunikáció a jól működő emberi kapcsolatok alapját képezi. Mégis a hétköznapok terhelése közepette nehéz folyamatosan tudatosnak maradni. A tolerancia nemzetközi napja emlékeztet bennünket is arra, hogy jobban figyeljünk másokra.
A mások felé való nyitottságban a saját magunkról való gondoskodásnak is nagy szerepe van. Amikor fáradtan, egy stresszel teli nap után sokkal nehezebb új perspektívákból nézni a dolgokat, s egy erőforrásigényes tevékenység, hiszen fizikai állapotunk is befolyásolja érzéseinket. A testi és mentális pihenés – legyen az aktív, ahol kiadjuk a feszültségeket, vagy passzív, ahol töltekezni tudunk – fontos lépés a kiegyensúlyozottabb érzelmi állapot eléréséhez. Érdemes megviszgálni, hogy miért érint minket érzékenyen egy-egy dolog, mi az, ami zavaró számunkra. A másik fél szempontjait viszont sokkal jobban megértjük, ha bevonjuk őt is a párbeszédbe, kapcsolatot teremtve vele. A megértés és a szempontváltás segíthet sztereotípiáink, berögződéseink átalakításában is.
Ha valamit nehezen viselünk, ismerjük meg és értsük meg jobban. Nézhetünk róla filmet, olvashatunk utána, a lányeg, hogy legyünk csak megfigyelők egy adott helyzetben. Beszélgessünk olyan ismerősökkel, barátokkal, akik a számunkra nehezen elfogadhatóval könnyebben tudnak együtt élni. Tanuljunk tőlük, figyeljük meg vagy kérdezzük meg, mi segíti őket a megküzdésben. Könnyebb megbirkóznunk egy-egy helyzettel, ha van olyan, akit mintának tekinthetünk. A sajátunktól eltérő vélemények megismerése tágíthatja a látókörünket, kizökkenthet a megszokott gondolkodási és érzelmi folyamatokból.
Egy találkozás, közelebbi kontaktus, közös tevékenység jó alkalom lehet arra, hogy a különbségek helyett a hasonlóságokat keressük, megismerjük a másik álláspontját is.
A tolerancia nemzetközi napján érdemes lehet nekünk is kicsit átvenni ezt a gondolkodást, és némi extra időt szánni önmagunkra, szeretteinkre, egymás megértésére.
Ne feledjük, az egyediség érték, a tolerancia pedig az elfogadás alapja.
