Április 2.-án egyszerre ünnepeljük a Meseírás Napját, a Gyermekkönyvek Nemzetközi napja is erre a dátumra esik, valamint Hans Christian Andersen, a mesék koronázatlan királya is ezen a napon született.
Mindannyiunknak köze van a mesékhez. Tudattalanul szívjuk magunkba a mesék tanácsait, ősi bölcsességek szüremlenek át hozzánk és a mintakövetés egyik alapja is a mese, amit jó esetben naponta volt (van) alkalmunk olvasni, hallani.
Az utóbbi időkben azonban egyre több kritika fogalmazódott meg a mesék, jellemzően a népmesékkel szemben. A kritika lényege, hogy a népmesékben szereplő nőalakok nem felelnek meg a mai kor nőideáljának. Nincs bennük önállóság, alárendelt szerepben vannak és minden döntést a férfiak hoznak meg a fejük felett. Mintha csak önálló akarat nélküli, tehetetlen bábok lennének a régi korok női mese alakjai.
Tény, hogy a népmesék és a népmesékből dolgozó, azokra támaszkodó mesék azt a világot, azt a társadalmi berendezkedést tudták megfogni, amelyre az akkori teljes életük épült. Tény, hogy a nemi szerepek is az akkori társadalmi, családi hiearchikus berendezkedést tükrözték, de azért nem teljesen.
Nagyon sok mesében érhető tetten az aktív, a belevaló, a saját útját járó, a minden kalandot bevállaló, a magáért és másokért is tettre kész nő. Aki nem feltétlenül amazon, lehet szerényebb alak is. Például egy szegény árvalány, aki szorgalmával és bátorságával nyer jutalmat. Ha csak Holle anyó meséjét tekintjük, már ott megragadható ez a nagyon is beszédes motívum: a szegény lány bajba kerül (megszúrja az orsó a kezét) az orsó a kútba esik a lány pedig lesz, ami lesz, ugrik az orsó után. Nem a fejét fogva jajong a probléma láttán, hanem megoldást keres. Aztán próbák során keresztül vándorol (EGYEDÜL), és minden próbát kiáll. Mindeközben a szívére hallgat, a jóérzései diktálnak neki a próbatételeken keresztül is. Aktív, megoldásaiban nyoma sincs a passzivitásnak, és még Holle anyó házában, a szolgai alávetettségében is őrzi tartását.
De nézzük azokat a meséket, amikor a királylány eladó sorba kerül: a legtöbb mesében nem erőltetik hozzá a szomszéd király fiához, hogy a frigy által egyesüljön a két birodalom (bár ilyen mese is lehet), az sokkal inkább jellemző, hogy amikor eljön az idő, a királylány választ. Választás elé kerül, és nem a férfi, a kérő, nem is a király, az apa dönti el, hogy ki nyeri majd el a királylány kezét, hanem ő maga dönt a jövendőbelivel, és a további életével kapcsolatban.
Nagyon sokszor ő az, aki titkos próbákon teszteli le a kérők jellemét és állhatatosságát, és nem lehet becsapni – az lesz élete társa, aki a legméltóbb arra.
Az OKOS lány, a bölcs nő motívuma is fellehető nagyon sok mesében. Hány mesében járnak túl a nők a gonoszsággal közeledő szereplő eszén. Hány mesében lelhető fel a női erő, bölcsesség, furfang. Máskor a humor, az állhatatosság, az állóképesség jellemzi a női szereplőket.
Egyértelmű példa az éles eszű, önállóságát őrző, akár a hatalommal szembeszálló, fel vágott nyelvű alakra, az Okos leány meséje, ahol a király azt parancsolja a lánynak, hogy foltozza meg a korsót, mire az visszaküldeti a királynak, hogy előbb fordítsa ki, majd azután megfoltozza. Nem mond nyíltan ellent, de használja az eszét. Intellektuális megoldáshoz nyúl, miközben a humor is szerepet kap abban a mozzanatban.
Egyébként leginkább azért terjedt el a téves nézet, hogy a mesék jellemzően passzív nőalakokat mutatnak be, mert szűk körben válogatott mesékkel találkozunk gyakrabban, illetve a médiában éppen ezek terjedtek el a filmes mesefeldolgozások során. De ha csak a tényleg mindenki által ismert (és szintén kritika alá eső) Hófehérke mesét tekintjük is, ott se teljesen helytálló a kritika.
Mert valóban az „alvó”, a majdnem halott, vagyis passzív lányt menti meg a királyfi, de előtte azért nagyon is aktív, önmaga megmentésére alkalmas a királylány. Hiszen erdei barangolása közben és utána is életben marad. Nem csak menedéket talál, hanem hasznossá teszi magát- egyféle irányító, megoldó szerepet húz magára. Rendben tartja a törpék házát. Saját magától teszi ezt, nem elvárásra TESZI RENDBE a törpék éltét, hanem azért, mert ő így akarja.
Érdemes friss szemmel, a nők mesében fellelhető szerepét több szempontból is megközelíteni és bátran olvasni minél több mesét, népmesét is a gyerekeknek.
