Többször, sokkal többször kellene egymásra mosolyognunk.
Mosolygó szempárba nézni felszabadító, nyugalmat árasztó, jó érzés. Sajnos kevesen, kevésszer adjuk meg ezt az ártatlan örömet embertársainknak – üzletben, munkahelyen, de még odahaza is hajlamosak vagyunk magunkat annyira komolyan venni, hogy egy mosoly már nem fér bele… Pedig milyen kár, mennyire eszköztelen dolog és milyen szép láncolatokat képes beindítani.
A nevetés ragadós, s cserébe egy kedvesen mosolyt kapunk. Ismerjük hét fel, milyen kincsink vannak!
Olyan egyszerűen csempészhetünk a másik ember és a saját életünkbe is örömet, egy kis pezsdítő jóérzést, ami azt üzeni, hogy ismeretlenül sem vagyunk idegenek egymás számára. Nem kerül semmibe, kéznél (szájnál és szemnél) van, ne vonakodjunk hát élni vele és tornáztassuk át az arcizmainkat egy belülről fakadó kedves mosollyal. (Ráadás gyanánt mindez még szépít is, ellene hat a ránk karmolt szigorú mimikai ráncoknak és a mögöttük rejlő merevségünknek, rosszkedvünknek, közönyösségünknek.
Minden nap új kezdet – holnaptól mosolyra fel!
A nevetés gyógyít!
