A Time magazint, amely az első heti hírmagazin volt az Egyesült Államokban, 1923-ban alapította Britton Haden és Henry Luce. A két férfi nem tett mást, mint tovább folytatta azt az együttműködést, amit a Yale Daily News-nál elkezdtek.
Eredetileg Facts – azaz Tények – néven szerették volna kiadni a magazint, de végül a Time mellett döntöttek. A szlogen “Take time – it’s brief!” (Szánja rá az időt – rövid.) pedig azt sugallta, hogy egy elfoglalt ember rövid idő alatt tájékozódhat a magazinból a világ eseményeiről.
Bár az első szám óta már kilencvennégy év eltelt, a Time ma is az egyik legnépszerűbb sajtótermék a világon. Eladott példányszám tekintetében ugyan állt már jobban is a magazin – a 2000-es évek elején, több, mint 4 millió példány kelt el belőle hetente – a heti több, mint 3 milliós példányszámmal még mindig stabilan tartja magát az online médiumok ellenében is. A magazin megtalálható a repterek business várójában, az elegánsabb hotelláncoknál vagy a legjelentősebb vállalatok váróiban. A Time annyira ikonikus, hogy valljuk be őszintén, ha egy ötvenes jól szituált üzletember leül mellénk valahol, szinte elvárjuk tőle, hogy a laptopja helyett a Time-ot vegye elő a táskájából.
A Time magazin egyik legfontosabb “speciális” kiadása minden évben az Év embere/személye címlapsztorit lehozó kiadás. Régebben az Év férfija volt a hivatalos elnevezés, de a kilencvenes évekre ez már nem volt elfogadható. A magazin szerkesztői 1999-ben – kissé későn –, rájöttek, hogy pár évtizede a nők is kibújtak már a házból és a tűzhelyek mellől, így igen diszkriminatív csak férfiakat “kitűntetni” ezzel a címmel. A “kitűntetni” szót pedig nem véletlenül tettem idézőjelbe, mert ahhoz, hogy valaki az Év embere legyen, mindössze annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy az illető legyen az, aki a leginkább befolyásolta a világot abban az évben. A hatásnak pedig nem kell feltétlenül pozitívnak lennie. Jól illusztrálja ezt az a tény is, hogy Adolf Hitler és Sztálin is szerepeltek a magazinban, mint az Év férfija.
Mellettük azért persze voltak olyanok is, akikkel az ember szívesen tartozna egy klubba. Az Év férfiját először 1927-ben választották meg, a címet akkor Charles Lindbergh kapta, amiért egyedül átrepülte az Atlanti óceánt. Franklin Delano Roosevelt pedig háromszor is szerepelt a Time e speciális kiadásának címlapján.
Annak ellenére, hogy 1999-ig tartotta magát az Év férfija név, 1936-ban mégis egy nő szerepelt a címlapon. Ő nem volt más, mint a kétszeresen elvált Miss. Simpson, aki annyira elcsavarta az angol király VIII. Edward fejét, hogy a férfi lemondott a trónról öccse, VI. György javára, csak hogy elvehesse feleségül szerelmét. Így Miss. Simpson valóban hatalmas hatást gyakorolt a világra…megváltoztatta az angol királyi ház trónöröklési sorrendjét. Ha ugyanis nem őt vette volna el VIII. Edward, akkor most nem a VI. György lánya, II. Erzsébet ülne az angol trónon.
1982-ben férfiak és nők után egy gép kapta meg az Év férfija helyett az Év gépe címet. Ez pedig nem volt más, mint a komputer. Walter Isaacsson Steve Jobsról írt könyvéből kiderült, hogy Steve Jobs volt még versenyben a címért, de a Time akkori vezetője végül a gépet választotta helyette.
2016-ban az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump lett az Év embere, aki egyébként már 10-szer szerepelt a Time címlapján.
Bár a híreket sokszor már csak online nézzük, és már a Time-nak is van online portálja (time.com), azért úgy gondolom, hogy még mindig jólesik megvenni egy-egy nyomtatott magazint és egy forró tea mellett lapozgatni a kanapén. Remélem, hogy az olyan ikonikus lapok, mint a Time még sokáig megadják nekünk ezt a lehetőséget!
Szerző: Eszter
