Ha feltalálókról beszélünk, mindig férfiak jutnak eszünkbe. Mint megannyi szakmára jellemzően, itt is a férfiak vannak többségben, de vannak olyan női feltalálók, akik innovációi előrelépés volt az életünkben. Mi magyarok is büszkélkedhetünk több nagyon híres feltaláló hölggyel!
Sokan úgy gondolják, hogy az asszonynak a konyhában, a tűzhely mellett a helye. Mi nők, erre már százszor rácáfoltunk az élet különböző területén. Az innovációk között megannyi vívmány található, melyekről álmunkban sem gondolnánk, hogy nők találtak fel.
A magyar Napkirálynő
Kevesen tudják, hogy az első, napenergiával fűthető házhoz egy magyar feltalálónő neve fűződik. Telkes Mária Budapesten diplomázott fizika szakon, majd 1925-ben Cleveland biofizikai intézetben kezdte munkásságát, ahol a napenergia újrahasznosításának lehetőségén dolgozott. Több napenergiával kapcsolatos berendezés is fűződik a nevéhez.
A leghíresebbek a napkollektor, illetve az 1948-ban épült első, napenergiával fűtött ház. Amerikában mai napig szokás a passzív házakat „Telkes-háznak” is nevezni. Munkásságáért kapta a Napkirálynő elnevezést, illetve számos elismerést is. 1952-ben elsőként kapta az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Greeley Abbot-díját kapta meg, és 2012-ben örök helyet biztosítottak számára a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében.
Nemcsak a fent bemutatott hölgyek nevéhez fűződik találmány, hisz az eldobható pelenka, a papírzacskó, a hibajavító festék, de még a mosogatógép is hozzánk, nőkhöz kötődik. Higgyünk magunkban! Mindent elérhetünk az életben!
A magyar zeneművész-feltalálónő
Braun Paula élete a zene volt. A 1800-as évek végén született és zongoraművész pedagógus volt. Az Ő nevéhez fűződik több zenei készülék is. Melyeket először Bécsben és Párizsban mutattak be. Szabadalmaztatott egy ujjtornakészüléket (1918, Berlin), egy kottaépítő szekrényt (1930 Bécs), illetve pedagógusként feltalál egy olyan billentyűzetet, mely hét oktáv hanterjedelemmel bírt és apró, gyermek kezekbe való volt.
Magyar női feltaláló a programozók világában
Dán Klára volt a programozás úttörője. Az 1911-ben született feltalálónő a világ első programozóinak egyike. Ő volt a Los Alamos-i Tudományos Laboratóriumban fejlesztett MANIAC nevű számítógép programozója, az ENIAC első programozója és részt vett a vezérlőberendezéseinek tervezésében is. Programozást tanított meteorológusoknak és Ő írta Neumann Jánosnak a Silliman-előadások keretében megjelent posztumusz művéhez az előszót.
De ne feledkezzünk meg azokról a külföldi feltalálóhölgyekről sem, akik szintén zseniális ötleteiket valósították meg.
A golyóálló mellénytől a körfűrészig
Ki gondolná, hogy a golyóálló mellényt, a körfűrészt vagy egy olyan titkos kommunikációs rendszert, amely nem más, mint a torpedó rádió távvezérlésére szolgáló adóberendezés, nők találtak fel, több mint 50 évvel ezelőtt.
Stephanie Kwolek 1963-ban fejlesztette ki a kevlárt, mely a golyóálló mellény anyagául szolgál. A rúd alakú molekulák szálai egy irányba sorakoznak, így mivel a molekulák rendezett kötegben vannak jelen, így ez az anyag erősebb a többinél.
A haditengerészet, katonaság igen férfias munkahely, mégis egy fiatal magyar származású, Amerikában élő színésznő volt az, aki kigondolta, megcsinálta majd szabadalmaztatta a „Secret Communications System”, azaz a torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést, melyet első alkalommal 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmaztak.
A másik olyan szakma, ahol napjainkban is igen kevés nő tevékenykedik, az a programozás. Ezért igen nagy, és különleges teljesítmény volt, hogy egy admirális hölgy, Dr. Grace Murray Hopper volt az egyike a Mark I. számítógép programozói között. A Mark I. az első nagyszabású számítógépes rendszer volt. Hopper volt az, aki fordítóprogramot írt, amely valamely programozási nyelvet képes volt lefordítani a számítógép számára.
A körfűrész is egy eléggé régi találmány. Valljuk be őszintén, ezt az eszközt elsősorban férfiak használják, így az ő munkájuk megkönnyítésének érdekében készült. Tabitha Babbitt, egy massachusetti fűrészüzemben dolgozott, ahol látta, hogy az ott dolgozó férfiak mennyi energiát fektetnek a kézifűrész használatakor. Elhatározta, hogy kitalál egy jobb módszert és ezen elhatározásból született meg ez a masina, mely mai napig igen közkedvelt. A szomorú az egészben, hogy Tabitha halála után három férfi szabadalmaztatta a feltalálónő találmányát.
A kis dolgok is számítanak
Nem is gondolnánk, hogy az ablaktörlő, vagy a kávé filter is hölgyek agyából kipattanó, szuper találmány. Melitta Bentz rajongott a kávéért, de ki nem állhatta az alján leülepedett zaccot. Így egy nap itatós papírt formált tölcsér alakúvá, abba tette a kávét és úgy forrázta le. Ez lett a Melitta névre hallgató filter, melyet az asszony maga is forgalmazott és napjainkban is tisztes jövedelmet hoz az örököseinek.
Ugyan ilyen hirtelenséggel született az ablaktörlő is. New Yorkban Mary Anderson egy téli napon villamossal utazott, amikor felfigyelt arra, hogy a vezető a szélvédőre tapadt hótól alig lát ki. Hazaérve meg is tervezte a ma is használatos ablaktörlőt. Ez az egyszerű eszköz öt évvel azelőtt készült, mint hogy az első tömegautó gyártása elindult volna.
Nemcsak a fent bemutatott hölgyek nevéhez fűződik találmány, hisz az eldobható pelenka, a papírzacskó, a hibajavító festék, de még a mosogatógép is hozzánk, nőkhöz kötődik. Higgyünk magunkban! Mindent elérhetünk az életben!
