A férjem tudja rólam, csak rendszeresen elfelejti, hogy azokon a napokon nem érdemes velem ujjat húznia. Ha akarom, ha nem, ideges vagyok. Pillanatok alatt lobban fel a haragom, bevallom néha indokolatlanul.
Értetlenkedésének többször hangot adott, megkérdezvén, hogy, ha tudom, hogy a hormonjaim hatása alatt fogok állni néhány napon keresztül és ennek okán “kicsit” ingerlékenyebb leszek a megszokottnál, miért nem igyekszem jobban kordában tartani elszabadulni vágyó ösztrogén és progeszteron szintem által vezérelt indulataimat?” Szerintem nem érti, hiszen NEM TU-DOM U-RAL-NI AZ ÉR-ZÉ-SE-I-MET, szinte kifordulok magamból.
Egy hete foghegyről odavetette nekem, böngészve a telefonján az egyik online hírújságot: menstruációs szabadságot adnak nőknek Angliában! (így szólt a hír ténylegesen: Menstruációs szabadságot vezetett be a női dolgozói számára egy cég Nagy-Britanniában! )Értettem a célzást. A dühömet néhány keresetlen mondat után, tanácsa szerint visszafojtottam, majd utána napokig csak járattam az agyamban e témát.
Érdekes felvetésnek tűnt. Azután én is elolvastam a cikket. Nem új keletű kezdeményezés ez, több országban törvényileg biztosított szabadságot adnak a nőknek, van ahol évente 3 napot, van ahol havonta 2 napot. Úgy láttam, hogy főleg Távol-Keleten, Ázsiában fordul elő a szabadságnak ez a formája. Minden bizonnyal ezekben az országokban nem a liberális demokrácia pozitív diszkriminációs vívmányai bővítése érdekében, vagy a női nem iránti együttérzésből alakították ki a munka alóli indokolt felmentés e típusát. Valószínűleg a nők nehéz fizikai munkát itt végeznek a legtöbben és termelékenységi szempontból egyszerűen nem éri meg ezeken a napokon munkát végeztetni a nőkkel. Nem tudnak olyan hatékonyan dolgozni, mint egyébként. Nem tudom, hogy a társadalombiztosítás rendszere ezekben az országokban miként
működik, fizetés nélküli, vagy fizetett szabadságot, vagy a havi átlagbér 50-60%-át kapják e meg a nők, ha esetleg élnek e jogaikkal és igénybe veszik az m.szabit. Itthon egyelőre csak egyfajta családbarát munkahely cím elnyeréséért induló cégnél, vagy mint a díjazandóknál figyelembe veendő szempontként tartom megvalósíthatónak e gondolatot, bár merjünk nagyot álmodni. Remélem, hogy a családbarát munkahely szempontjai tovább bővülhetnek és a nők többsége ilyen munkáltatónál dolgozhat majd! Szóval szemléletváltásra fel! Addig is marad a véres valóság:
Ha ciki, ha nem, menstruációja általában van minden 18-50 körüli, dolgozó nőnek, ha éppen nem állapotos. Az egészséges női ciklus velejárója. A menstruáció egy olyan dolog, amiről a munkahelyen szerintem nem is hallottak, a nők nem beszélnek róla, a férfiak és a munkáltatók nem is akarnak tudni róla. Egyfajta tabu. Egy természetszerű, rendszeres dolog, amit a jó ízlés, és a nők nőies szemérmessége miatt elrejteni igyekszünk. Pedig ez volt, van és lesz, visszatérő probléma a foglalkoztatott nők nagy részénél, szóval nem elhanyagolható szempont egy-egy munkahelynél.
Azok közé a nők közé tartozom, akiket megvisel ez az időszak, nemcsak feszült vagyok, hanem fáj, görcsöl a hasam, hasmenésem van, lüktet a fejem, hasogat a térdem és a hátam, gyenge vagyok és a jelentős vérveszteség miatt fáradékony is. Olyan, mintha beteg lennék, le kell feküdnöm néhány órára. Legfőképpen ezért érzékenyen érintett a menstruációs szabadság körüli ötletelés.
Egyszóval a cikk – hogy Nagy-Britanniában egy cég bevezette a női munkavállalói számára, hogy kérhetnek menstruációs szabadságot – átolvasása után rátévedtem a kommentek veszedelmes világára és megrémültem. A férfiak többsége rosszindulatú, értetlenkedő, felháborodott, mégmitnemanyukám sommázatú véleményeket fogalmazott meg.
Mintha nem anya szülte volna őket is…
Egy csokorra valót összegyűjtöttem, hogy aki nem mer kommenteket olvasni, az is láthassa egyes férfi kollégák megértő hozzáállását a női problémákhoz:
- Még mit nem, most már minden kell Nekik! Még az X. nevű szórakozó helyre is ingyen engedik be Őket! Pedig ez szabálysértés! Kedves Férfi társaim, kérjétek ki a Vásárlók Könyvét az X. nevű szórakozóhelyen és jelezzétek egyet nem értéseteket! Fogjunk össze e nemes cél érdekében! (nem szó szerint írtam le, de majdnem)
- Igen,igen,igen… a Nők, a nők telhetetlenek, ha a kisujjadat nyújtod…..
- A nők abból élnek, amit a férfiaktól kapnak…
- Nekem volt már többször vesegörcsöm, felér egy menstruációval, felér egy szüléssel…
- A nők sokkal strapabíróbbak, és egyébként is tovább élnek, mint a férfiak…
- Már szagról is megmondom, érezni lehet, hogy ki az,aki….és egyébként is a női wc-ék bűze túlszárnyalja a férfi wc-két, undorító.
- Azok a férfiak, akik egyetértenek a nőkkel, ebben a témában, csak be akarnak vágódni a nőknél, tudjukhogymiért!
- Akkor járjon már a berúgásért is!
- A vulgáris szexuális tartalmú viccek sem maradhattak ki a szórásból, nem idézném.
- Támogató, kedves, megértő hozzászólás is akadt, elenyésző számban.
Kedves Férfi kollégák, tartsátok meg a menstruációs szabadsággal kapcsolatos ötletelést jó emlékezetetekben, és ébredjetek, havonta néhány napig vesegörccsel!
Addig is kiteszek egy piros virágot a ruhámra, vagy a hajamba, mint Dumas kaméliás hölgye, hogy illendően jelezzem Felétek, és a Férjemnek, hogy ,ha nem is kell a szabadság, de ma ideges leszek, büdös és nem dolgozom, csak annyit, amennyit a férfiak általában.
Theodora
