Használtruha üzletben vásárolni egyszerre kincsvadászat és környezetvédelem

Használtruha üzletben vásárolni egyszerre kincsvadászat és környezetvédelem

Egyre többen választjuk a használtruha üzleteket, ha ruhatárunk frissítéséről van szó, és nem feltétlenül csak a spórlás miatt – egyféle üzenet ez a világnak, hogy e pillanatban nincs szükség új ruhák gyártására ilyen gyors ütemben, mert a jelenlegi mennyiségbe is belefullad a bolygó.

Ma már tudjuk, hogy a környezetszennyező ruhaipar az egyik legkárosítóbb iparág a Földön. Egy farmernadrág előállítása során (bár változó adatokkal találkozunk, és ezért nem teljesen pontos a szám) körülbelül 4500-8000 liter vizet használnak fel. Ebben benne van a gyapot megtermelésének a vízigényétől kezdve az utolsó cérnaszál felhasználásán keresztül a farmerek festéséig minden. Ezen felül a gyártó cég technológiája is befolyásolja a szükséges vízmennyiséget.

Egy pamutpóló előállítása is körülbelül 3000 liter vizet nyel el. Hatalmas mennyiségű vízről van szó és még akkor is, ha ez a mennyiség nem feltétlenül az iható (ivásra előkészített, vezetékes) vizet jelenti, akkor is rémesen magas ez a szám.

Annak fényében még inkább, hogy tudjuk, a legyártott ruhák egy része soha nem kerül eladásra, vagy amit mégis megveszünk, azok egy jelentős részétől egyetlen év alatt meg is szabadulunk.

A fast fashion térnyerésével a divatcégek – már nem csak évszakokhoz köthetően rukkolnak elő követésre kínált trendekkel – szinte havonta dobnak piacra új fazonokat. A teljes ruhaipar évente körülbelül 150 milliárd ruhadarabot állt elő. Egyes becslések szerint csak az USA-ban mintegy 13 millió tonna ruhát „kukáznak ki” a háztartások évente és ezeknek csak egy elenyésző százaléka marad valamilyen módon körforgásban. Például jótékonysági szervezeteken keresztül újrahasznosul, vagy a bevezetőben említett használtruha piac szippantja fel.

Szerencsére azt látom, ahogy magam, úgy egyre többen mások is felkapják a fejüket a számok – és a bolygónk állapota – láttán és ha mással nem, legalább a ruhaválasztással próbálnak tenni a helyzet javulása érdekében. Régóta tudjuk, hogy a vásárlásunk egyféle döntés is valami ellen vagy mellett – a használtruhákra voksolni egyértelműen egy jövőbe tekintő, környezettudatos hozzáállás.

Ezt is lehet azonban jól és kevésbé jól csinálni, hiszen nem az a cél, hogy a használtruha üzletek polcairól a gardróbunkat megtömjük ruhákkal. Hiszen ki szeretne a jó cél érdekében használhatatlan ruharabokat raktározni. Éppen ezért vásároljunk a használtruhaboltokban is körültekintően. A lehető legtudatosabban.

Segítségül 10 tipp a hatékony és tudatos vásárláshoz:

  1. Mielőtt vásárolnánk bármit, szelektáljunk ki mindent, amire már nincs szükségünk. Amit egy évig nem vettünk fel, azt valószínűleg már nem is fogunk, szabaduljunk meg tőle.
  2. Mérjük fel reálisan az igényeinket. Tényleg szükségünk van egy új farmerra, bármilyen ruhadarabra? Ha valóban használhatatlanok azok a darabok, amik otthon a szekrényben vannak, akkor menjünk csak vadászni a turkálókba. Egyébként „vásároljunk” a saját szekrényünkből.
  3. A szelektálás után is legyen érvényes ez a tétel: bármennyi „új” darab kerül be a lakásba, legalább annyi kerüljön is ki onnan, de ha lehet inkább a duplája.
  4. Jól válasszuk ki a használtruhaboltot – meglehetősen eltérő árazással és minőséggel dolgoznak az erre szakosodott üzletek. Néha drágább egy használt darabot megvásárolni, mintha új ruhát vennénk. Ez azonban nem kell, hogy feltétlenül eltántorítson minket az eredeti tervtől. A másodkézből beszerzett ruhadarab mindig „zöldebb”, mint az új ruhanemű, éppen ezért maradjunk észszerűek.
  5. Minőségi darabokat vásároljunk meg – keressük a természetes alapanyagokat, a pamutot, a selymet, a lent és a gyapjút.
  6. Amit nem lehet otthon mosni, tisztítani, azt felejtsük el – a tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a darabok a szekrény mélyén maradnak, – mert a legtöbb háztartásban nincs erre plusz energia, idő, figyelem (megjegyzés: a legtöbb gyapjú-kevertszálas anyag vígan mosható otthon, hideg vagy langyos vízzel akár a mosógépben is minőségromlás nélkül. A gyártók sok esetben túlbiztosítják magukat a tiltó jelzéssel).
  7. Alaposan nézzük át a kiszemelt darabokat, nincs e rajtuk (kimoshatatlan) folt, szakadás, jó-e a húzózár, nem pattantak-e le róla a gombok. A hónalj, a nyak és a kézöltő állapota is árulkodó lehet.
  8. Az alkatunkhoz nem passzoló darabot csak akkor vegyük meg, ha egészen biztosan át tudjuk alakítani megfelelő méretűre, vagy van egy aktív és gyorsan dolgozó varrónő a környéken, aki ebben a segítségünkre lehet.
  9. Bármennyire is kedves gesztus, ne vásároljunk másnak csak azért, mert úgy hisszük a plafonig ugrik majd örömében. Akkora mennyiségből, olyan választékból válogathat ma már mindenki, hogy felesleges mások ruhatárát gyarapítanunk. Lehet, nem is tetszik majd neki, akkor a nyakunkon marad és gondolkodhatunk azon, hogyan szabaduljunk meg tőle.
  10. Felejtsük el a márkajelzéseket egy életre. Nem legyen szempont. Szerencsére jó néhány használtruhaboltban ki is vágják a címkéket, hogy ne e mentén válogassanak a vásárlók. Plusz nem garancia a márkajelzés a minőségre, se a természetes alapanyagra, amelyek viszont egyre inkább szemponttá válnak.
  11. Szánjunk időt a beszerzésre. Sok ember azért fordul ki csalódottan egy-egy használtruhaboltból, mert öt perc alatt nem találta meg a célzott darabot. Használtruhaboltban vásárolni egyféle kincsvadászat – nem biztos, hogy azonnal, elsőre sikerrel járunk.
  12. Minden beszerzett darabot alaposan mossunk ki otthon – a színes darabokat először elkülönítve – nem tudhatjuk nem azért került-e leselejtezésre valaki otthonából, mert ereszti a színét.

Fotók forrás: canva.com

Share
1 kedvelés
Előző bejegyzés: Napszúrás, hőguta, hősokk – mi a különbség?Következő bejegyzés: 10 izgalmas gyakorlat, hogy újra friss legyen az elménk

Kapcsolódó bejegyzések

Iratkozz fel hírlevelünkre
Legfrissebb
Facebook