Igen, a nőnapra akár ráfogható, hogy kommunista ünnep, mert az 1917-es pétervári nődemonstráció után Lenin rögzítette a március 8-i dátumot, és Sztálin nyomán a keleti blokk országaiban vált kötelező állami ünneppé.
Hiába voltak az orosz nőjogi mozgalmaknak olyan ikonikus alakjai ( mint Kollontáj), akik legkevésbé sem illettek bele a szocialista nőeszmény sablonjába, harcuk mégis beolvadt egy egészen más irányú diskurzusba.
Már 1913-ban Magyarországon Bédy-Svhwimmer Rózsa a Nő című feminista folyóiratban is arról panaszkodik, hogy a szocialista párt olyan eszmét vall magáénak, amely a párton kívüli mozgalom hatására született. Ugyanez megtörténik Németországban a nemzetiszocializmus eszméje által.
Mindennek ellenére a nőjogi mozgalmak eredője az angolszász világ. Két szálon indult az egyenjogúságért folytatott küzdelem, egyrészt a munkásnők tömeges demonstrációival, másrészt a polgári elit egy-egy kiemelkedő alakja által.
Emmeline Pankhurst a nők választójogáért folytatott harc vezetője üzletember apa és feminista anya gyermeke, és egy sikeres ügyvéd , Richard Pankhurst felesége lesz. Az ügyvéd a megfogalmazója az első angliai szüfrazsett (suffrage = választójog) törvényjavaslatnak, és a házasságban élő nők gyermekükhöz és vagyonukhoz való jogát deklaráló törvénynek.
Elisabeth Garrett Anderson az első angol, és Elisabeth Blackwell az első amerikai nő, aki orvosi diplomát szerez. Előttük legfeljebb maguknak alapított női főiskolákra járhattak a nők, és a magas társadalmi presztízsű szakmákhoz nem volt hozzáférésük. Viktória királynő ellenben nem szimpatizált a modern törekvésekkel, ízig-vérig viktoriánus maradt.
A másik általános vélekedés, hogy a nőnap korábban erőltetett műünnep volt, a rendszerváltás után pedig semmitmondóvá vált. Igen, részben ez is igaz, mert a mi emlékezetünkben nincs ennek az ünnepnek autentikus formája, hiszen a háború után azonnal kisajátította a kommunista propaganda.
A többség annak idején talán nem is értette, miről van szó, valami komcsi huncutságnak hatott, a különösen gyanús nemzetközi jelzővel együtt.
Az X generációnak még vannak emlékei iskolás korából a nőnapi hóvirágcsokrokról, a munkahelyi jutalmakról és bornírt rendezvényekről: álszent tisztelgésről a „hölgyek” előtt. Nagyon kínos amúgy, amikor az ember lánya a szüfrazsettekre gondolna, az őt köszöntő úriember pedig a stílusa alapján úgy tűnik, inkább mazsorettekre. Azóta a hóvirágot védettnek nyilvánították, a nőnap ellenben szabad préda, mindenki azt kezd vele, amit akar, és ez jó!
Ami pedig a mozgalom eredményességét illeti: Az általános választójog megvalósult, ám az „egyenlő munkáért egyenlő bért” követelés 150 év után ugyanúgy aktuális. Az Európai Unióban átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb a nők jövedelme, Magyarországon ez a szám 18,4. A mostani trendeket figyelembe véve a nők fizetése világviszonylatban 2133-ra érheti utol a férfiakét. Egy kicsit gyorsíthatnánk a tempón, hajrá!
