Sokan azt gondolják, az időgazdálkodás az egy olyan fogalom, aminek nem sok értelme van – a covid miatt felborult mindennapokban meg még kevesebb értelmet nyer – hiszen a családot működtető nők számára úgy tűnhet, semmire sincs idő és minden változik.

Ez pedig határidőlisták, táblázatok és színes pipák helyett rugalmasságot és mérhetetlenül nagy állóképességet igényel.

Egy kicsit mindenkinek igaza van ebben a kérdésben – hiszen a való élet kétségkívül és rendszeresen felborítja a szépen tervezett napunkat, hetünket, de ha nincs egy nagyjából mégis követhető rendszer a család mindennapjaiban, akkor káosszá válik az élet akkor is, ha egyébként hiper rugalmasak vagyunk és erősebbek, mint Herkules.

Ahhoz azonban, hogy rendszert vigyünk az életünkbe – és aztán azt többé kevésbé kövessük is, először is rá kell néznünk a szokásainkra, a családdal közös életre is.

Nézzük meg milyen tevékenységek mennyi időt vesznek igénybe a nap folyamán – erről írjunk egy őszinte listát, ne legyen benne csúsztatás

Ha valóban őszintén tárjuk fel a szokásaink, (a család szokásai és életritmusa) alapán életünk jellemző tevékenységeit és még őszintébben képesek vagyunk ezek kategóriákba sorolására, akkor kiderülhet, hogy feszes ugyan a tempó (de még mennyire), de azért vannak rések, amelyeken elszökik az idő. És nem, még véletlenül se mondjuk azt, hogy ez azért (is) fontos, mert akkor ezeket az időréseket ettől kezdve szépen tömködjük be új feladatokkal – szó sincs róla. Nőként és anyaként inkább az a cél, hogy ezeknek a perceknek a megfogásával LÉLEGZETHEZ jussunk, megpihenjünk vagy ezekben a lasszóval összefogott és egyhelyre terelt percekben olyan dolgokkal foglalkozhassunk, amik építenek minket.

Ilyen időréseket a családi élet szervezésénél is fellelhetünk, de munkánkban is- valójában mindkét területre ugyanazok az elvek érvényesek, leginkább az, ha kósza perceket akarunk felkutatni és megnyerni, akkor őszintén (kellő távolságból) kell ránézni a szokásainkra.

Ha ez megvan, akkor érdemes a szokásos, és talán már jól ismert, de eddig nem annyira hatékonyan működő helyett új feladatlistát, napirendet, hetirendet írni – ahol a felderített szokások alapján rugalmasabban, vagy éppen feszesebben tervezünk az idővel úgy, hogy ezeket a szempontokat figyelembe vesszük.

Így tehát a legfontosabb kulcsszavak az új időgazdálkodásra vonatkozóan a következők: őszinteség, rugalmasság, priorizálás, megengedés, elengedés, időgyűjés, feladatra fókuszálás, energiafókuszálás. Ezek segítségével talán szervezettebb lehet az életünk, de ha mégsem, akkor legalább az emiatt keletkezett frusztrációval lesz könnyebb megküzdenünk.

Share