Minden évben ugyanazokat a köröket futjuk. Diétákba kapunk az év elején – újra meg újra azzal áltatjuk magunkat, hogy majd most, majd ebben az évben fog sikerülni a nagy fogyás. A nagy változások éve jön el. Legalábbis a testünkkel kapcsolatos változásoknak végre elérkezett az ideje.
Tényleg elhisszük, hogy a mindenféle diéták majd segíteni fognak, és tényleg teszünk is azért, hogy valóra váljon a nagy álom: ugyanazt lássuk a tükörben, mint akit láttunk évekkel korábban, amikor még tetszett az a látvány a tükörben.
Ennek érdekében olyan diétákba is belekapunk, amelyeknek semmi köze az egészséghez, sőt. Olyan diétákba is, amelyek inkább ártanak, de használni nem használnak az egészen bizonyos.
Nem is olyan régen jelent meg egy anyag egy másik oldalon, amely az elhízás hátterével, kezelésével foglalkozik részletesen. Abban a cikkben fogalmazott nagyon frappánsan az interjúalany, mely szerint “a sikertelen, gyors fogyókúrákkal nagyon jól meg lehet hízni.”
És ez így igaz, a rapid, villámgyors változást ígérő diéták jojó effektushoz vezetnek. A lelkesedés apadása után több kiló kúszik vissza, mint amennyi előtte zavart okozott és egyre kétségbeesettebben vállalunk be az előzőnél is gyorsabb változást ígérő módszert.
Természetesen az már jó, ha valakiben felébred az igény a változtatásra, ha érzi, hogy az, ahogyan él, táplálkozik, ahogy szervezi a mindennapjait, az nem helyes, mert rövid és hosszú távon is a saját egészsége ellenére dolgozik.
Fontos, hogy felébred benne a kíváncsiság, és keresi a megfelelő megoldásokat. Nem jó azonban az, hogy a mindenhonnan beszerzett, ellenőrizetlen állításokat tartalmazó – de gyors változással kecsegtető- diétákat saját magán teszteli. Mert azzal nagyon is sokat árt a szervezetének. Az ugyanis nem felejt, számtalan hiánybetegséget okozhat önmagának, amikor kizárja azokat az alapanyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet egyensúlya szempontjából. Vagy eszik ugyan mindent, de annyira keveset, hogy azt akár éheztetésnek is tekinthető. Mert ebédként bekap néhány szem mandulát, vagy egész nap csak egy kis almát, uborkát fogyaszt.
A szervezet nem tud – károk- nélkül hosszú távon éhezni, és mindenféle módon jelez, hogy ártalmas az a folyamat, amibe belerángatta a diétázó. A szervezet jelez hangosan, küzd a számára szükséges alapanyagokért – fejfájás, szédülés, remegés, általános rossz közérzet, akár ájulás közeli állapot is előfordulhat. Ezek egy része jelzés, másik része már válasz az éheztetésre, vagy egy-egy létfontosságú alapanyag kizárására. Nagyon nagy kár, ha nem figyelünk ezekre a jelzésekre, ha azok ellenére is folytatjuk a drasztikus kúrákat.
Higgyük el, a szervezet tudja mire van szüksége, csak éppen nem hallgatunk rá. A szervezetünk egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást igényel. Megfelelő arányokban összeállított étrendet: fehérjét, rostokat, vitaminokat, zsírokat.
Ha rapid diétákkal akarunk érdemi változást elérni, akkor zsákutcába szaladunk, mert olyan állapotot idézünk elő, amely sebezhetővé teszi az immunrendszerünket és zavart okozunk abban a finom egyensúlyban, amelyben a szervezetünk működni képes.
Ha valóban változásokat szeretnénk elérni, akkor az igény ne fókuszáljon a diétákra. Teljes, az egész életmódunkat megváltoztató szokásokat kell bevezetni, és nagyon tudatosan, minden területen átváltani új módszerekre. Például kezdjünk el mozogni.
Nagy túlsúly esetén kifejezetten fontos, hogy segítséget kérjünk, nem kínos szakemberhez fordulni, egy diétetikus segítségével étrendet írni. Nem kínos személyi edző segítségét igényelni ahhoz, hogy megtaláljuk a nekünk leginkább megfelelő mozgásformát, edzéseket.
Higgyük el, hogy az esztétikán túl az egészségünk igényli leginkább a változást, de amit évek alatt szedtünk magunkra, az nem fog leszaladni egy hónap alatt. Időre van szükség ahhoz, hogy a szervezet lépést tartson a változtatással. Időre van szükség ahhoz, hogy új rendszer épüljön fel, és még több idő ahhoz, hogy megjelenjenek a szemmel is látható – de tartós- változások.
Nem elég a centikben, kilókban mért csökkenés, ha annak a csökkenésnek nem tudjuk hosszú távon fenntartani a hátterét. Ha a pár hétig tartó koplalás után falás-rohamok törnek ránk, ha minden családi eseményen vagy baráti összejövetelen elbukunk, mert csábít amit mások fogyasztanak.
Egy diéta nem lehet büntetés, a mindennapi életbe beépített “diéta” egy megfelelő lehetőség a változtatásra. Az nem lehet túl gyors, nem lehet erőszakos, nem okozhat csalódást, nem járhat együtt éhezéssel, hiányállapottal. Egy megfelelő diétában kényeztetjük a szervezetünket, elismerjük természetes igényeit és meg is adjuk azokat neki. De nem süteménnyel, édességgel, vagy zsíros-sós falatokkal provokáljuk, hanem olyan tápanyagokkal kínáljuk, amelyekre szüksége van, és amelyek nyomán meg tudja teremteni azt a harmóniát, amelyben jól érezzük magunkat. Amitől fittek, egészségesek leszünk egy életen át.
