A nők részvétele az olimpiai játékokon hosszú és fokozatos fejlődés eredménye, amely a nemek közötti egyenlőség növekedésével és a nők sportban betöltött szerepének elismerésével járt. Ma már elképzelini sem tudjuk, de az 1896-ban, az első modern kori olimpiai játékokon Athénban, a nők még nem vehettek részt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alapítója, Pierre de Coubertin, nem támogatta a nők versenyzését.

Az első fecskék...

1900-ban a Párizsban megrendezett olimpián szerepelhettek először nők. Mindössze öt különböző sportágban indultak: tenisz, vitorlázás, krikett, golf és lovaglás. Pierre de Coubertin tevékenységének elismerése nevében esett a választás a  francia fővárosra. Ekkor – a feminista lobbik munkájának köszönhetően – a versenyzők 2 %-át tették ki a nők, azaz a 997 sportoló közül 22 nő indult. A párizsi játékok éremtáblázatában is látszódik a nemek részvételi aránya: míg egyéni sportágakban férfiak összesen 59, addig a nők 2 alkalommal állhattak a dobogóra.

Charlotte Cooper lett az első női olimpiai bajnok, aki teniszben egyéni és páros versenyben is aranyérmet szerzett. A másik női egyéni aranyérmes Margaret Abbott lett golfteljesítményéért, ő az első amerikai aranyérmes nő az olimpia történetében.

A párizsi részvételi arányok után várt katartikus változás azonban elmaradt: az 1904-es Saint Louis-i játékokon csupán 6 nő vett részt.

 

Női energiák szövetségében

Az 1908-as londoni játékok törvényesítették jogilag is a nők olimpián való részvételét. Minden nemzet saját sportszervezetei dönthettek arról, hogy nemtől függetlenül kiket küldenek az olimpiára. A Nemzetközi Úszószövetség először 1910-ben tette lehetővé a női úszók versenyzését, ezzel megnyitva a lehetőséget a nők előtt az 1912-es stockholmi játékokon való részvételre. 

Az első világháború alatt a nők sporthoz való viszonya is átalakult. A háború után rendezett 1920-as antwerpeni játékokon induló 2626 versenyzőből csupán 65 volt nő. Az eseményen Aileen Riggin, az amerikai csapat legfiatalabb sportolója 14 évesen búvárteljesítményéért állhatott dobogóra, Ethelda Bleibtrey amerikai úszó szintén ekkor állított rekordot, három aranyérmet is hazavihetett a játékokról.

1928-ban már az amszterdami olimpián a női atléták és tornászok is részt vehettek. Az atlétikában való részvétel komoly vitákat váltott ki, de végül sikerült elérni, hogy több női versenyszámot is bevezessenek. 1948-ban a londoni olimpián először rendeztek női evezős versenyszámokat. 1972-ben a müncheni olimpián a női sportolók részvétele tovább nőtt, és számos új női versenyszám került bevezetésre, mint például a kosárlabda. Az 1980-as években az olimpiai játékok női versenyszámai tovább bővültek. Az 1984-es Los Angeles-i olimpián például először rendezték meg a női maratont

2000-ben a sydney-i olimpián minden eddiginél több női versenyszám szerepelt, és a nők részvétele tovább növekedett.

A londoni olimpián a nők először versenyezhettek minden olyan sportágban, amelyben a férfiak is indulhattak, és minden nemzet küldött legalább egy női sportolót. 2020-ban a tokiói olimpián, amelyet 2021-ben rendeztek meg a COVID-19 járvány miatt, a nemek közötti egyenlőség tovább erősödött, több vegyes csapatversenyt is bevezettek.

A nők olimpiai részvétele az elmúlt több mint egy évszázad során folyamatosan növekedett, és ma már az olimpiai mozgalom egyik alapvető értékévé vált a nemek közötti egyenlőség biztosítása. A jövőben várhatóan tovább nő a nők aránya és a női versenyszámok száma az olimpiákon.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2014-es stratégia mentén hozott Charta  szabályzata kimondja, hogy a bizottság feladata: „ösztönözni, támogatni és népszerűsíteni a nők sportban való részvételét minden szinten és sportágban a férfiak és a nők közötti egyenlőség elvének megvalósulása érdekében.”

124 év kellett ahhoz eltelnie, hogy ugyanannyi nő indulhasson az olimpián, mint férfi!

A 2024.évi párizsi nyári ötkarikás játékokon az olimpiák történetében eddig példátlan módon teljes lesz a nemi egyenlőség, miután azonos számú férfi és női versenyző kapott lehetőséget az olimpiai győzelemre. 32 sportágból 28-ban teljes a nemek közötti egyenlőség, s az érmek elosztása is igazságos: 152 a nőknek, 157 a férfiaknak és 20 érem a vegyes versenyszámokban indulóknak. Csodás teljesítmény ez a nőktől átlépve saját korlátaikat.

Share